Mi is a helyzet a kovászolással?
A karantén alatt elég jól belejöttem a kovász etetésbe és a kenyérkészítésbe. Az az igazság, hogy nincs két egyforma kenyerem. Tehát nem tudom a bolti állandó minőséget produkálni, de erről írtam már az előző cikkben. Bár nem is ez volt igazán a cél, hanem hogy minél kevesebb adalékanyag kerüljön a mindennapi kenyerünkbe, és egészséges legyen amit megeszünk.
Hogy épül be a mindennapokba a kovászos kenyérsütés?
Előre is elnézést a fanatikus kovászolóktól, de én nem neveztem el a kovászomat. Percre és grammra pontosan sem követem a recepteket. Olyan nagyis módon, gondolom formán, érzésre csinálom. Ezért sem egyformák a kenyereim. Valamint szeretek kísérletezni is. Magam részéről időnként hanyagolom a hajtogatást, illetve kicsit ad hoc módon csinálom.
Végül is déd- vagy nagyanyáink se tutujgatták a kenyeret félóránként. Bár ők nem egy-két kenyeret sütöttek, mint mondjuk én, ha már befűtötték a kemencét. Sajnos nekem nincs kemencém, viszont van sütőm hőmérővel!!! Egyszerűen annyi mindent kell egyszere csinálni, hogy kimegy a fejemből a hajtogatás. Lazán kezelem ezt a részt, de ehető a végeredmény és általában finom is.
Mégis milyenek a kovászos kenyereim?
Mivel a kenyér legalább fele teljes kiőrlésű lisztből készül, esetleg még egy kis tönköly is kerül bele, kicsit laposabbak. Tehát nem habos-babosak, de nekem így is tetszenek. A gyerekeknek is ízlik, és ez a lényeg.
Beszéljünk a lisztekről
Erről, most csak röviden, mert ez megér egy misét, illetve egy következő cikket. Mint mindenki, én is az egyszerű kommersz, azaz boltokban könnyen beszerezhető lisztekkel kezdtem. Nem mondom, hogy nagyon rosszak voltak, de többet akartam. Ha már beleteszek egy csomó energiát, tényleg jó kenyeret szeretnék enni. Belevetettem hát magam a témába. Most egy kisebb malom lisztjét használom és tényleg jobb lett a kenyerem.
Van még egy liszt Kecskemét közeléből, amit ki szeretnék próbálni, de még nem szereztem be, erről majd később. Igenis számít, milyen a liszt.
A nyár egy kicsit átalakította a szokásokat. A nyaralás alatt nem sütöttem kenyeret, még nem vagyok akkora fun. Meg azért ott jó egy kicsit kényelmesebbnek lenni. De a kovász köszöni jól van, és túlélte ezt az időt is. Ha itthon vagyunk vagy jön hozzánk valaki, saját sütésű kenyérrel várom.
Mindenkinek jó iskolakezdést!