Mit is ünneplünk húsvétkor?
A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe. Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumára emlékezünk. Jézus halálával megváltotta a világot az áteredő (Ádám és Éva engedetlensége, alma evés) bűntől, így általa a keresztségben újjászületünk.
„Itt a karácsony már,
és itt a karácsony már,
és húsvétig tart a karácsony!”
Vagy mégsem? Azért közben történik egy s más: farsang és a húsvétot előkészítő nagyböjt, ami 40 napig tart.
Honnan ered a húsvét neve?
A böjtöt követően húsvét napján lehetett először húst venni magunkhoz, tehát hús-vét. Mint minden ünnepünknek, a húsvétnak is van egy kereszténység előtti előzménye, hiszen az akkori emberek is várták a tavasz, a megújulást, hogy vége legyen a télnek és az ínségnek. Egy Jézus korához még közelebbi előkép a zsidó pészah ünnepe, az Egyiptomból való kivonulás.
A húsvét hagyományos ételei
A bárány
Agnus Dei – Isten Báránya Jézust jelképezi, ezért is volt az ünnep főfogása. Mára már kikopott a magyar hagyományokból, de a mediterrán országokban még mindig a bárány az asztal éke. Magyar vonatkozásban még Erdélyben tartja magát a leginkább ez a hagyomány.
Akkor mégis, hogy kerül a sonka a húsvéti asztalra?
Valószínűleg egyszerű praktikusságból és a paraszti gazdaságok működéséből kifolyólag. A disznóvágások télen zajlottak és a hús tartósítására a sózás és a füstölés volt a régi módszer. A farsang alatt elfogytak a könnyebben romló húsrészek és böjt miatt is tartózkodtak az állati eredetű termékektől. A sonka pedig pont az ünnepre lett kész és egyébként is az állat egyik nemesebb része.
A kalács diadala
A kalács mindig az ünnepi menü része volt. Ez egy gazdag kelt tészta, ehetjük „üresen”, de ha megtöltjük lekvárral, dióval, mákkal, egy finom süteményt kapunk. Így egyszerűsítettek az ünnepi készülődésen.
Miért kalács kenyér helyett?
Egyszerűen mert finom és persze, ha már lehetett a böjt után tejet és tojást enni, hát belerakták a kenyérfélébe. Valamilyen kenyérnek szerepelni kell az étkezésen, ezzel is emlékezve az utolsó vacsora történéseire.
Tojás
A tojás az újjászületés szimbóluma, tehát egyértelmű, hogy belekerül az ünnepi menübe. Szakrális értelemben a tojás is egy Jézus szimbólum. A tojásból új élet lesz, átvitt értelemben ez Jézus halálból való feltámadását jelképezi. A piros szín pedig a Megváltó vérre emlékeztet.
A tojás a termékenységet szintén jelképezi, így érthető az is, miért adtak hímes tojást a locsolóknak. Hiszen a húsvét egyben egy tavaszünnep, várjuk a természet újraéledését.
Torma
A tormának több jelentése is van. Egyrész szimbólum, mivel egy erős, fanyar ízű növény. Miközben esszük, megkönnyeztet, ezzel is Krisztus szenvedésére emlékezünk. Ha már párhuzamot vontunk a zsidó pészah-hal, a szédertálon (az egyiptomból való kivonulás szimbolikus ételei) is szerepel a torma vagy keserűfű.
De gyakorlati szempontból szintén szerepel a menüben, hiszen egy gyógynövény. Böjt után megkönnyíti a nehezebb húsos ételek emésztését.
Ezzel az összeállítással azt akartam szemléltetni, hogy az ételeknek nem csak tápértékük van, hanem szimbolikus jelentésük is. Szerintem fontos tudni, hogy hagyományaik mit jelentenek, hiszen az egymáshoz való tartozást erősítik. Természetesen a ünnepi lakomák alkalmával érdemes a józan ész mértékét megtartani, és csak annyit enni, amennyi szükséges.
Mindenkinek áldott, boldog húsvéti ünnepeket kívánok!
