Mézédes átfolyás 3. – avagy a cukorbetegség diétája

Az előző részben a cukorbetegség szövődményeit jártuk körbe, most nézzük meg a terápiáját, abból is az étrendit, vagyis a diétát.

Sokan a cukorbetegség diétáját elintézik annyival, hogy “úgyis kapok gyógyszert vagy inzulint”, azzal majd egyensúlyban lehet tartani a betegséget. Pedig sokat tud segíteni a diéta a jó életminőség fenntartásában. Kezdjük is az alapoknál.

Mi is az a szénhidrát (CH)?

Van egyszerű és összetett. Az egyszerű szénhidrátok a cukrok. A cukrokat is tovább lehet csoportosítani monoszacharidokra és diszacharidokra.

Monoszacharidok

  • Szőlőcukor (glükóz) ez az anyag, amit a szervezetünk „eléget”, hogy energiát nyerjen
  • Gyümölcscukor (fruktóz) jelentősége abban áll, hogy anyagcseréjéhez nincs szükség inzulinra, de ez eltörpül amellett, mennyi galibát tud okozni (elhízás, emeli a vér zsírsav szintjét, zsírmáj kialakulását, rontja az inzulinérzékenységet) és ma az élelmiszeripar nagyon sok gyümölcscukrot használ, mert olcsó.

Ez a kettő a legfontosabb, ezeken kívül van még pár monoszacharid pl.: galaktóz, xilóz, ribóz, de ezek táplálkozásunkban kevés szerepet játszanak.

Diszacharidok

  • Répacukor, nádcukor (szaharóz): ez a jól ismert kristálycukor, egy szőlőcukor molekulából és egy gyümölcscukor molekulából áll. Tehát lebomlása után gyümölcscukor is jut a szervezetünkbe az összes káros hatásával.
  • Tejcukor (laktóz): az emlősök tejének cukor része. Ez egy galaktózból és egy glükóz molekulából áll. Problémát a lakosság 10-20%-nak okoz azzal, hogy a lebontásához szükséges enzim hiányzik náluk. Ezt hívjuk laktózintoleranciának.

Összetett szénhidrátok

Az emberi táplálkozás szempontjából fontos szénhidrátok:

  • Keményítők: ezeket nevezzük összetett szénhidrátoknak. A növények tartalék tápanyagai. Szerkezetileg kétféle keményítő különböztethető meg, az egyik egyenesláncú (amilóz), ezek a lassabban felszívódó szénhidrátok, a másik elágazásokat tartalmaz (amilópektin), ezek gyors felszívódásúak.
  • Élelmi rostok (pektin, cellulóz): a rostok azért fontosak a szervezet számára, mert lassítják a szénhidrátok felszívódását, megnövelik a béltartalmat és táplálékul szolgálnak a bélbaktériumainknak. Az élelmi rostokat is két részre tudjuk bontani, vízben oldhatókra és vízben oldhatatlanokra.

Ez volt egy kis tudomány konyhanyelven 😊, és most nézzük meg mit jelent ez a gyakorlatban.

A cukorbetegeknek azért kell a szénhidrátokra odafigyelni, mert nekik a szénhidrát anyagcseréjük rossz állapotban van. A szervezetük nem tud alkalmazkodni egy extra adag cukor bevitelére. Így ezt kívülről kell kontrollálni, ezért fontos meghatározni, hogy mennyi szénhidrátot ehet meg, aki cukorbeteg. Ezt az orvos állapítja meg, de szakmai protokoll 160-180 g/nap szénhidrátot mennyiséget javasol.

Tartsatok velem a következő részben is, ahol megvizsgáljuk milyen alapanyagokban és élelmiszerekben van szénhidrát.

Folyt. köv. (Miben van szénhidrát?)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük