A legtöbbünk hosszú életre vágyik, de nagyon fontos, hogy ez milyen minőségben éljük le. Mindenkinek a célja az, hogy egészségesen éljen és azt minél tovább megőrizze, akár élete végéig. A világon vannak olyan helyek, ahol ez sikerült. Dan Buettner és csapata utána járt, ezeknek a titoknak, a Kék zónákban. Ebből született egy dokumentum filmsorozat és egy könyv is. Magam részéről a könyvet olvastam, ami szerintem nagyon érdekes és tanulságos volt.
A Kék Zónák olyan, térképen kék körökkel jelölt, demográfiai szempontból rendkívüli földrajzi területek, ahol különösen magas az idős –akár száz évet is megélő- és ezzel együtt jó egészségnek örvendő emberek aránya.
Megnézték, miben egyeznek ezek a földrajzilag, etnikailag különböző helyek. Tekintsük át, milyen tanulságokat vontak le a tudósok.
Az itt élő emberek rendszeresen mozognak, például sétálnak – ezt sok esetben hegyvidéken teszik – kertészkednek, kirándulnak. Amint látható, ezek a mindennapi élet részei lehetnek. Egyikhez sem kell extra bemelegítés, nyújtás. Persze ha megcsináljuk, azzal csak jót teszünk magunknak.
Egy másik szempont a mozgással kapcsolatban, hogy olyan formát válasszunk, ami örömöt szerez és szeretjük csinálni. Tehát ha szeretsz a konditeremben a gépekkel edzeni, jó érzésekkel lépsz be és ki a teremből, akkor ezt neked találták ki. Amennyiben viszolyogsz az egésztől, keress más módját a mozgásnak, pl.: jóga, pilátesz, valamilyen csapatsport, vagy egyszerűen csak gyalogolj!
Az okinavai idősek egy konfuciuszi bölcsességgel figyelmeztetik magukat, hogy csak 80%-ig lakjanak jól. A “hara hacsi bu” azt jelent, hogy a 10 részre osztott gyomrod 8 részét töltsd meg. Ez a 20% deficit pont elég ahhoz, hogy elkerüljék a hízást.
A mértékletességhez még hozzátartozik, hogy alacsony kalóriatartalmú ételeket fogyasszunk.
Kerüld a nassolást!
Egyél lassan, az étkezésre figyelve.
A bab (hüvelyesek), teljes kiőrlésű gabonák és a zöldségek adják a gerincét a hosszú életet segítő étrendnek. Sok mindent számításba kell venni, hogy ezek a szépkorú emberek hogyan tudták megélni ezt a kort. Például azt a történelmi kort, azt a szociális és természeti környezetet, valamint azt a kultúrát, ahol felnőttek.
Nézzük meg, mely korban születtek! A 20. század elején, tehát nem találkoztak feldolgozott, kész ételekkel, majd nem fogyasztották őket. Oly korban éltek, hogy a történelem viharai miatt többször is nélkülözniük kellett. Tradícióik csak kevés hús fogyasztását engedélyezték, illetve vallásuk vegetarianizmust ír elő.
Ez talán az egyik legvitatottabb pont és nem is teljesen közös, mivel a Loma Lindában nem fogyasztanak alkoholt az adventista egyház tagjai. Tehát nem maga az alkohol a védő tényező, hanem a vörösborban lévő flavonoidok és a resveratrol. Ezek a növényi színanyagok és antioxidánsok a fizikális védőfaktorok.
További védőfunkciója a bornak a társas kapcsolatok fenntartása, vagyis hogy jó társaságban fogyasztották el az 1 pohár bort, de a fő hangsúly a mértékletességen van.
Ezt nem mindig fogalmazzuk meg, pedig fontos, hogy legyen miből motivációt meríteni. Végül is ezért kelünk fel nap mint nap. Costa Ricán “plan de vida”-nak, Okinaván “ikigai”-nak hívják és olyan egyszerű is lehet, mint a:
Agyunk megtornáztatása csökkenti az Alzheimer-kór kialakulását.
Szánjunk időt a stresszkezelésre! Az alacsony szintű tartós stresszre szervezetünk gyulladással reagál, ami számos betegség (cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek) kialakulásában játszik szerepet. Iktassunk be életünkbe olyan időszakokat, amikor lenyugtatjuk lelkünket, kerüljük a digitális világot (akár TV, akár internet formáját).
A Kék Zónák idősei vallásosak a világon. Bár nem egy valláshoz tartoznak, de gyakorolják a hitükhöz tartozó szertartásokat. Szardínián és Nicoyán katolikusok, Loma Lindán adventisták, Ikarián ortodox keresztények, Okinaván rjúkjúi vallásúak az emberek. Általánosságban elmondható, hogy a vallásos emberek tovább élnek. Hogy ez minek köszönhető? Ez több okra vezethető pl.:
A világ százéveseinek legtöbbje a családjával vagy a család közelében él. Mindennapjaikat a családi élet feladatai köré szervezik. Alap beállítódásuk, hogy a családra mint értékre tekintenek. A család mint egy védőháló körbeveszi mind a gyerekeket mind az időseket. Fontosak a családi étkezések, összejövetelek, az együtt töltött idő. A családban élő idősek tovább megőrzik mozgékonyságukat.
Vegyük körül magunkat hasonló, a Kék Zónákra jellemző értékrendű emberekkel! A Kék Zónákban élőknél mindez természetesen alakult így. Ezen helyek közösségeinek szokásai segítik a tágabb szociális (baráti) kapcsolatok kiépítését. Az erősebb kötődések hosszabb élettartamhoz vezetnek.
Egyszerűen annyi, hogy próbáljuk minél több tanácsot beépíteni ezekből saját életünkbe. Ahogy a könyv is ajánlja:
Hozzuk létre a saját Kék Zónánkat!
Természetesen ez egy hosszabb folyamat. Először csak egy-két gondolatot építsünk be életünkbe, majd egyre többet. A legfontosabb cél az, hogy egészségben eltöltött éveinket hosszabbítsuk meg, a 100. szülinap már csak ráadás😊.
Tehát hosszú életre fel!
Ha tanácsadásra van szükséged, keress bátran!